Közös, innovatív, késési eseményeket vizsgáló BI fejlesztés a MÁV-val
A fejlesztés és a majdnem nevezés
Az Abylon Consulting és a Magyar Államvasutak (MAV) sok-sok évre visszatekintő sikeres együttműködésének újabb mérföldköveként idén egy közösen fejlesztett, innovatív informatikai BI megoldással rukkoltunk elő, melynek alkalmazásával érdemben javítható a vasúti közlekedés minősége és hatékonysága.
Eredetileg úgy terveztük, hogy a megoldással (és a kapcsolódó publikációval) elindulunk az UIC (International Union of Railways, azaz a Nemzetközi Vasútegylet) álltal szervezett Awards for Excellence in Railway Publication nemzetközi versenyen (Bővebben a versenyről). Ezt végül formai okokból nem tudjuk majd megtenni (mivel a UIC nem volt részese a projektnek), de ennek nincs igazán jelentősége, mert a cél magának a megoldásnak a kifejlesztése volt, nem pedig a nevezés. Utóbbi csak bónusz lett volna.
Késési események vasúti pályahálózaton gyakorolt hatásának vizsgálata
A megoldás üzleti logikája az alábbi szempontok alapján lett kialakítva.
- Elsődleges és másodlagos késések közötti kapcsolat felderítése.
- További másodlagos késések felderítése.
A bemutatott BI (üzleti intelligencia) megoldás lényege, hogy egy felhasználóbarát jelentés segítségével rámutasson a vasúti hálózat érzékeny pontjaira, továbbá arra, hogy egy úgynevezett elsődleges késés mekkora további késési hullámokat kelt.
A késések közötti összefüggésekre egy üzleti logika készült, ami hatékonyan és csaknem időazonosan gyűjti össze az elsődleges késések által okozott további késési statisztikákat.
Ennek az információnak a birtokában pedig hatékonyabban lehet feltérképezni az üzemzavarok hatásait, illetve meg lehet határozni az infrastruktúra kritikus pontjait, ezzel javítva a vasúti közlekedés hatékonyságát.
Nem utolsósorban pedig, a megoldás segítségével pontosabb statisztikai adatokkal támogatjuk a MÁV Zrt. adatszolgáltatási tevékenységét.
Késési események egymásra épülése
A megoldás működését az alábbi példával lehet jól szemléltetni:
Az alábbi ábrán látható, hogy a MÁV legforgalmasabb (1. sz. Budapest – Hegyeshalom oh.) vasútvonalán egy üzemzavar miatt hol és milyen mértékben keletkeznek elsődleges késési események egy tetszőleges vonat közlekedése során.
Elsődleges késés keletkezik 14:00 és 15:00 között, aminek ebben az időszakban még csak egy vonalon jelentkezik a hatása.
Az elsődleges késés után a vonat nem csökkenti a késését, így az tovább adja azt más csatlakozó vonatoknak, vagy a
forgalomszabályozás kényszerűségei miatt (például egyvágányú pályán) további vonatoknak is. Ennek megfelelően az alábbi ábrán látható, hogy merre terjednek tovább ezek a másodlagos késések.
15 és 16 óra között már további, csatlakozó vasútvonalakon is megjelenik a hatása másodlagos késési események miatt.
A pályavasúti forgalomirányítás és vasúttársasági diszpécser szolgálatok egyik legfontosabb feladata, hogy a nem tervezett helyzeteket kezeljék és a keletkezett késéseket a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék.
A másodlagos késések további vonatok menetrendszerű közlekedésére is hatással lehetnek. Az üzemirányítás hatékonysága akkor lehet a legjobb, ha ezek a hatások minél kisebb területen terjednek el.
Az éjfélig bekövetkezett, nagyjából véglegesnek mondható hatást pedig az utolsó ábrán láthatjuk.
Az Abylon Consulting által generált grafikus, térkép alapú jelentéseken jól látható az is, hogy az üzemzavarok milyen mértékben és mekkora területen képesek befolyásolni egy hálózat menetrendszerűségét.
További eredmény, hogy egy ilyen esemény után a késések terjedése és lecsengése egy-egy időpont automatikus kiválasztásával mozgóképpé alakítható. Ennek a funkciónak a segítségével pedig visszamenőleges hatáselemzés készíthető.
A fentebb említett térkép-alapú adatvizualizációk az Abylon MAP megoldás segítségével valósíthatók meg. Bővebben az Abylon MAP adatvizualizációs megoldásról.
Integrált adatbázisok
Az üzleti logika több adatbázis lekérdezésével állítja elő az elsődleges késési események hatásait bemutató jelentéseket:
- RDE – Rendkívüli eseményeket dokumentáló Elektronikus rendszer: ennek adatbázisa szolgál az elsődleges késési okokat kiváltó események rögzítésére.
- PASS2 – Pályahasználat Statisztikai és Számlázó rendszer: ennek adatbázisa szolgál a közlekedési és késési adatok rögzítésére, melynek eredményeként a hálózathozzáférési díjak számlaadatainak előkészítésére is alkalmas.
- Pályavasúti BI adatbázis: ennek adatbázisa integrálja a fenti rendszerekben keletkezett adatokat.
Rendelkezésre álló adatok, környezet
A fejlesztés Microsoft technológián alapuló, Abylon Rapid Analytics (ARA) által kezelt SQL adatpiacon történt. Az események, elsődleges és másodlagos késések, valamint a közlekedési adatok forrása a MÁV üzemirányítási és forgalomirányítási rendszere, amelyekből az ARA 15 perces gyakorisággal tölt át a PASS2-ből (SQL) és az RDE-ből (xml) érkező adatokat.
Az adatpiaci rétegben egy megfelelően transzformált táblába kerülnek az üzleti igényeknek megfelelően feldolgozott adatok, a transzformációkat, kalkulációkat tárolt eljárás végzi. Az adatpiac többi elemével (vonat adatok, közlekedés részletes adatai, stb.) összehangolt, időzített futást az ARA biztosítja.
A riportok SQL, SSAS, Power BI, valamint SSRS technológiákkal kerülnek kiszolgálásra.
Igazából nem a díj a lényeg
Egy vagy több elsődleges késési esemény földrajzi terjedésének tény adatokon alapuló kimutatása egy rendkívül hasznos eszköz. Segítségével a rá tudunk világítani a vasúti hálózat jelenleg gyenge pontjaira és további technológiai vagy infrastruktúra beruházási döntéselőkészítési anyaghoz szolgáltatunk fontos adatokat. Továbbá a vasút napi üzemvitelét egy olyan automatikus jelentéssel támogatjuk, amelyben a késési események olyan okaira fókuszálunk rá, amelyek hatására a MÁV-os kollégák is másként értékelik majd egy-egy helyzet kezelésének az eredményét.
Végezetül – és talán ez a legfontosabb szempont – ezekkel a jelentésekkel, illetve az ezek alapján tett intézkedésekkel érdemben csökkenthető az üzemzavarok száma, ezzel pedig javítható a vasúti közlekedés minősége és hatékonysága. Ez a törekvés pedig összhangban van az Európai Unió által meghatározott klímabarát közlekedéspolitikai célkitűzésekkel, melyek szerint 2030-ra jóval több utas és áru elszállítására kell alkalmassá tenni a magyar vasút pályahálózatát.
Érdekes, hasznos volt a bejegyzés?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesüljön új cikkeinkről, híreinkről.
